Többször kapom azt a visszajelzést tőletek, hogy az ételfotóimhoz ki kellene írnom, hogy csak pár percig nézhetőek, vagy veszélyességi pótlékot is fizessek, mert annyira ínycsiklandóak. Akkor mit fogtok szólni ezekhez a képekhez?! Én elámultam. 🙂
Carl Warner egy híres reklámfotós, aki kicsit másképpen látja az ételeket, mint mi. Friss élelmiszerekből, húsból, halból, zöldségből, gyümölcsből készít lenyűgöző képeket. Többek között építményeket, úgymint a Kínai Nagyfal, a Chrysler Building vagy a londoni Skyline-t is láthatjuk képein.
Az 1980-as években úgy érezte, hogy a szimpla reklámfotók már nem inspirálják, így egy nap, amikor a helyi élelmiszerboltban gyönyörű nagy portabello gombákat látott, kicsit más látott bele, mint egy átlagember. Hazavitte és úgy ábrázolta, mintha egy idegen földrészen, óriásfák között sétálna, rizs és bab segítségével pedig a talajt is ábrázolta. Ez a gombás kép lett az első, majd 10 évig fejlesztgette a technikáját.
Mivel munkái mind ehetőek, ezért az elkészítésük is időigényes. Gondoljunk csak bele, hogy menyire oda kell figyelni a fényekre és a hőmérsékletre, ha pl. egy csokoládét szeretnénk lefotózni. A kivitelezés pont ezért nagyon pontos tervezést igényel. Makettezők és ételstylistok segítségével két-három napig is fotóznak egy kompozíciót. Utána kezdődik a retusálás és szerkesztés.
Munkájáért 2008-ban nemzetközi elismerést kapott. „Általában tervezéskor egy nagyon sablonos tájképet rajzolok meg, ahol klasszikus kompozíciós technikákat alkalmazok – be kell csapnom a nézelődőt. Egyből az első pillantásra el kell higgye, hogy egy valódi tájat lát. Majd maga az észrevétel, hogy a teljes látkép ételből készült, csal mosolyt a néző arcára – s pontosan ez az, ami számomra a teljes folyamat legjobb része.”
Forrás: itt
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Sütisdobozoom Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre!
