Megpróbáltam összeszedni pár hasznos gondolatot, hogyan kell megkomponálni egy ételfotót. A leírásban a saját fotóimmal illusztráltam a szöveget és modellnek egy egyszerű (direkt) babapiskótát választottam. Ismét leírom, hogy nem úgy álltam neki az írásnak, hogy megoldok minden problémát és megmondom a tutit, de próbálok segíteni. Fogadjátok ezt is szeretettel!
A kép megkomponálása azt jelenti, hogy annak különböző elemeit (az ételt, megvilágítást, hétteret és kellékeket) egy közös egységgé vonjuk össze. Ez az egység a néző számára hordozzon valamilyen üzenetet, elvarázsoljon, vagy akár elgondolkoztasson. Egy szépen megkomponált ételfotó pedig elindítja a nyálelválasztásunkat, hiszen az ételfotók legfőbb célja az, hogy vonzza a szemet, és fogja meg az olvasót. 🙂
1; A zavaró elemek levágása:
Sokszor , főleg kezdőként bele esünk abba hibába, hogy nem igazán tudjuk, hogy mi az ami jól mutat a fotókon és általában a legnagyobb hiba amit elkövetünk, hogy a képen minden benne, a háztetőtől a kutyaólig. (direkt ferdítettem ekkorát). A néző nem tudja eldönteni mit is fényképeztünk le igazán, mit szeretettünk volna megörökíteni, megmutatni. Néha előzetesen el kell készíteni egy felvételt, hogy lássuk mi lesz a képen és utána gondolkodni, hogy mi az, amit le kell hagyni. Figyeljük meg az olyan részleteket, amelyek csak véletlenül kerültek a képbe, ezeket távolítsuk el, vagy állítsunk be új nézőpontot, új kompozíciót.
1-minden felesleges dolog a képen van, 2-kicsit közelebbről, de még mindig sok levegő van a képen, 3-jó (jobb) kompozíció
2; Nézőpont:
Mindig gondoljuk át, hogy milyen nézőpontból tudjuk legelőnyösebben megmutatni az ételt. A fényképezőgép mozgatásával és a fotós mozgásával, más nézőpont keresésével teljesen más hangulatúvá tudjuk tenni a fotónkat. Az ételfotózásnál ez történhet az asztallap síkjából (4-es kép), olyan nézőpontból mintha az asztalnál ülnénk (5-ös kép), és felülről (6-os kép).
3; A lényeg kiemelése:
Nem mindig kell a teljes ételnek, tányérnak a képen szerepelnie. Ha közelítünk és levágunk részeket attól még tudjuk, hogy az egy tányér, vagy pohár, vagy villa… és még sorolhatnám. Merjünk belevágni a képekbe.
4; Harmadolás:
A harmadolás szabálya egy olyan útmutató, amit a művészetekben majdnem mindenki követ (persze a szabályok azért vannak, hogy felrúgjuk őket). Lényege, hogy a kép tárgyát, jelen esetünkben az ételt vagy az ételnek a fő elemeit nem középen, hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezzük el. A néző az ilyen képet nagyon harmonikusnak találja és szereti nézegetni.Egyszerűen szebb, érdekesebb fénykép készíthető, mintha a téma középre kerülne.
5; Egyszerűsítés:
Zsúfolt képeken a nézőnek nehezebb megtalálnia a lényeget és értelmezni a témát. A felesleges elemek eltüntetésével vagy átvariálásával ez a zavaró hatás csökkenthető, könnyebb megtalálni a kép tárgyát. A kevesebb néha több elvét itt is alkalmazhatjuk. A helyzeten javíthatunk ha fényekkel, árnyékokkal játszunk. A 11-es képen még káosz van, nem mutat egységes képet, nem tudjuk eldönteni, hogy mi a lényeg. A 12-13-as fotón rendezettség van és irányítottuk a néző tekintetét a lényegre. Pár fotót is mellékeltem még a blogomból.
6, Szimmetria:
Ha csak nem szeretjük a minimalista stílust, akkor kerüljük a szimmetriát, mert az unalmas. Ha páros számú pl. kekszeket fotózunk, inkább törjünk el egyet vagy tegyük a kép szélére és vágjuk meg. Az emberi szem számára a szimmetria nem természetes, sokkal jobban szeretjük nézni, ha valamilyen szögeket, vonalakat látunk.
Remélem, hogy hasznosnak bizonyult! Jó kompozíciókat és szép ételfotókat!
Fotózáshoz a Fotókellékek hátterét használtam.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Sütisdobozoom Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: